Néhány percnyi beszédből következtethet az agy egészségére egy modell
Egy rövid hangfelvételből is kiszámítható egy úgynevezett „beszédkor”, amely a kutatás szerint közelebb hozhatja annak megértését, hogyan öregszik az agy és a szervezet. A gépi tanulási modellt 2928, öt latin-amerikai országban élő, spanyol anyanyelvű felnőtt adatai alapján tanították be. A résztvevők átlagéletkora körülbelül 65 év volt, 67 százalékuk nő, a vizsgálatban pedig 1504 kognitívan egészséges ember és 1424, demenciával diagnosztizált páciens szerepelt.
A modell a hang alapján becsült életkort hasonlította össze a résztvevők valódi, naptári életkorával. A demenciával élők beszéde általában idősebbnek hangzott a rendszer számára, vagyis náluk nagyobb életkorkülönbség jelent meg. Ez az eltérés nemcsak a kognitív állapottal mutatott kapcsolatot: összefüggést találtak agyi képalkotó és DNS-alapú öregedési mutatókkal, az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó egyik vérmarkerrel, valamint az élettartam során elszenvedett társadalmi nehézségekkel is.
A természetes beszéd azért lehet hasznos mérési lehetőség, mert olcsó, nem invazív és széles körben rögzíthető. A beszédtempó lassulása, a hosszabb szünetek, a hangmagasság és az érzelmi kifejezés változása, illetve a pontatlanabb szóhasználat egyaránt jelezheti a feldolgozási sebesség, a szótalálás vagy a szemantikus memória romlását. A módszer ugyanakkor az agyi képalkotást és a vérvizsgálatokat nem váltja ki, hanem azok könnyebben hozzáférhető kiegészítője lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔