Minden második válaszadóra jellemző a halogatás
Az Erste megbízásából, a Portfolio közreműködésével készült felmérés szerint a magyar válaszadók 49,8 százaléka érzi magára jellemzőnek a halogatást. A kutatásban 3023 ember vett részt, és azok 85,3 százalékát, akik valószínűnek tartják, hogy egy szükséges változtatást későbbre halasztanának, maga a helyzet is zavarja. A döntés elmaradásának hátterében gyakran az áll, hogy a jelenlegi állapot még elfogadhatónak tűnik, az alternatíva előnyei viszont bizonytalanok.
A legtöbben egészségügyi vizsgálatokat vagy más, egészséggel kapcsolatos ügyeket tolnak későbbre: ezt a válaszadók 41,2 százaléka jelölte meg. A második helyen a munkahelyváltás és a karrierdöntések állnak 32 százalékkal. Sokaknál a háztartási, felújítási és pénzügyi teendők, valamint a párkapcsolati, lakhatási és szolgáltatóváltási döntések is elhúzódnak. A bizonytalanságot 23,9 százalék nevezte meg akadályként, másokat pedig a rossz döntéstől való félelem, az információhiány vagy éppen a túl sok mérlegelnivaló tart vissza.
A munkahelyi helyzet különösen jól mutatja az ellentmondást: a dolgozó válaszadók 68,9 százaléka elégedett a munkahelyével, miközben felük valamilyen szinten már foglalkozik a váltás gondolatával. A teljes mértékben elégedettek között mindössze 4,8 százalék fontolgatja ezt. Az egészségügyi halogatás azért is érzékeny kérdés, mert Magyarországon a születéskor várható élettartam 2024-ben 77 év volt, 4,7 évvel az uniós átlag alatt. A felmérés nem bizonyítja, hogy az országos egészségi mutatókat a halogatás okozza, egy vizsgálat vagy kezelés elnapolása azonban egyéni szinten súlyos következményekkel járhat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔