A hálapénz tilalma után is informális viszonyok befolyásolhatják a betegek sorsát
Öt éve, 2021. január 1-jén lépett hatályba az a szabályozás, amely büntethetővé tette a hálapénz adását és elfogadását, és szigorította az egészségügyi korrupció megítélését. A K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara 1971 orvos részvételével készült, 2026-os felmérése szerint a korábban széles körben elterjedt borítékos rendszer jelentősen visszaszorult: az orvosok 31 százaléka szerint gyakorlatilag megszűnt, 61 százalékuk szerint pedig már csak ritkán fordul elő. Rendszeres jelenségnek mindössze 8 százalékuk tartotta.
A változás a korábban leginkább érintett területeken is látványos. A szülészet-nőgyógyászatban a hálapénzt jellemzőnek tartók aránya 94-ről 29 százalékra, a sebészetben 91-ről 23 százalékra, a fekvőbeteg-ellátásban pedig 82-ről 11 százalékra csökkent. A járóbeteg-szakellátásban 49-ről 4, a háziorvosi ellátásban 32-ről 5 százalékra esett vissza ez az arány.
A pénzzel kapcsolatos korrupciós kockázatok azonban nem tűntek el teljesen. A Nemzeti Védelmi Szolgálat szerint az önként adott hálapénz és az előre kért jogtalan előny egyaránt vesztegetésnek minősülhet, és mindkét fél büntethetővé válhat. A szabályok szerint az ellátás után legfeljebb a minimálbér 5 százalékát, jelenleg 16 140 forintot érő tárgyi ajándék fogadható el, pénz, utalvány vagy szolgáltatás azonban nem. A megkérdezett orvosok szerint közben a kapcsolatok, az állami és magánellátás összefonódásai, valamint a jobb bánásmód reménye továbbra is befolyásolhatják a betegek helyzetét.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔