A kötvényhozamok, az energiaárak és az euróvita gyengítik a forintot
A forint szerdán jelentősen gyengült: az euró árfolyama a keddi reggeli 362,4 forintról ebédidőre 365,7-ig emelkedett, miközben a dollár 326 forintot ért. A mozgást részben a nemzetközi befektetői hangulat romlása magyarázhatta, részben pedig a magyar euróbevezetés időzítéséről szóló kormányzati nyilatkozatok. A piac egyes szereplői Kármán András pénzügyminiszter Reutersnek adott interjúját úgy értelmezhették, hogy Magyarország nem siet az ERM–2 árfolyamrendszerhez való csatlakozással.
Kármán András szerint egy, a ciklus elejére előrehozott, főként kiadáscsökkentésre épülő költségvetési kiigazítás megnyithatja az utat az euró bevezetése előtt, akár 2032-ben. A pénzügyminiszter óvatos ERM–2-nyilatkozata azért érzékeny a kötvénypiac számára, mert a befektetőknek fontos kérdés, hogy a most kibocsátott magyar állampapírok lejáratakor Magyarország már az eurózónához tartozik-e. A piac egy hiteles céldátumot és a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdését is várhatja.
A forintra közben az energiaárak és a kötvényhozamok emelkedése is nyomást gyakorolt. A Brent olaj ára 113 dollárig nőtt, a holland TTF gáz jegyzése pedig megközelítette a 90 eurót, ami energiaimportőrként közvetlen terhet jelent Magyarországnak. A francia tízéves államkötvény hozama 24 éves csúcsra, 5 százalékra emelkedett, az amerikai hozamok szintén nőttek. Az MNB Monetáris Tanácsa változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot; a három hónapos referenciahozam 2 bázisponttal csökkent, a húszéves viszont 13 bázisponttal emelkedett.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔