Álhírek és szélsőjobboldali propaganda az 1930-as évek Berlinjében
Az 1930-as évek Berlinjének politikai légkörét egy konkrét történeten keresztül mutatja be az írás: Horst Wessel náci rohamosztagos 1930. január 14-én egy Friedrichshainban kirobbant verekedésben súlyosan megsebesült, majd február 23-án vérmérgezésben meghalt. A konfliktus nem politikai összecsapás volt. Wessel és támadója, Albrecht Hohler, a kommunista Vörös Front harcosa ugyanabban a nyomorúságos közegben élt és dolgozott, a vita pedig egy ki nem fizetett lakbér miatt alakult ki. Hohler a rendőrségi beszámoló szerint megszerezte Wessel fegyverét, és hasba lőtte.
Joseph Goebbels felismerte, hogy az esetből politikai mítoszt lehet építeni. Wesselt a „hit mártírjaként” ábrázolta, miközben elhallgatta valódi életének részleteit, és kitalált történeteket közölt állítólagos jótékonyságáról, bátorságáról és szerelmi kapcsolatáról. A Der Angriff naponta számolt be az állapotáról, a támadást pedig kommunista terrorcselekményként mutatta be. Goebbels a temetésből is propagandafegyvert készített: a filmet úgy forgatták, hogy a tömeg nagyobbnak tűnjön, mint amekkora valójában volt. A 30 ezresre becsült jelenlét helyett körülbelül 3000 ember vett részt. Wessel neve később a nácik hivatalos indulójává tett Horst Wessel-dal révén is a mozgalom szimbólumává vált. Az eset azt példázza, miként alakította át a szélsőjobboldali propaganda a közönséges bűnügyet politikai mártírtörténetté.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔