Négymilliárd éves marsi meteorit a Szaharában: a vizes múlt nyomai
2022-ben a Szaharában találtak egy mintegy kétfontos (körülbelül kilencszáz grammos) sziklát, amely a Mars kérgéből származik: valószínűleg becsapódás lökte ki, majd a Földre ért. A Teghaza 001 névre keresztelt meteorit a szomszédos bolygó egyik legrégebbi ismert mintája, kora legalább 4,1 milliárd év. Akkor a Föld még geológiailag viharos, fiatal bolygó volt, valószínűleg óceánokkal, de állatok, növények és más összetett élet nélkül. A sivatag régóta a Naprendszer archívuma: negyvenmillió éves kövületek és más meteoritok mellett 2019-ben egy 4,5 milliárd éves darabot is találtak, amely kutatások szerint egy mára eltűnt, holdméretű protobolygóból származhatott.
A marsi kőzetek rendszerint keveset mondanak a távoli múlt környezeti viszonyairól. A Science és a Science Advances tanulmánysorozata szerint Teghaza 001 kivétel: kivételes kora mellett kémiai nyomokat őriz a marsi kéreg és az ősi hidroszféra kölcsönhatásáról. Yang Liu, a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója szerint egy bíráló „Mars Rosetta-kövének” nevezte. Az apatit apró kristályai két hidrogénforrást rögzítenek: egyet a Mars belsejéből, egyet az egykori vízburokból, vagyis a kőzetet vízdús környezet alakította. Lee Saper, szintén NASA-kutató, úgy fogalmazott, ez az első marsi kérgi minta egy olyan térségből, ahonnan eddig nem volt anyaguk; víz és kőzet kölcsönhatását, sőt talán a vizét vesztő marsi légkör lenyomatát is őrzi.
A kőzet a Mars és a Naprendszer keletkezése után nagyjából ötszázmillió évvel született, tehát a magma és a vizes felszín anyagcseréje nagyon korán lezajlott. Ma a Mars hideg, kopár világ, űrszondák adatai szerint egykor folyók, tavak, talán nagyobb vízfelületek is voltak; a milliárd éves átalakulás részben még rejtély. A válaszok egy része nem csak szondáktól, roverektől vagy későbbi emberes küldetésektől jön, hanem ilyen ritka meteoritokból. A beszámoló eredetileg a WIRED spanyol nyelvű kiadásában jelent meg.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔