Új hatósággal és gyorsabb engedélyezéssel alakítanák át a magyar gyógyszeripart
November 1-jén önálló intézményként kezdi meg működését az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI), amely a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Intézetből (NNGYK) válik ki. Az új hatóság megerősített kapacitásokat és többletforrásokat kapna, hogy gyorsítsa a forgalomba hozatali engedélyezést, csökkentse az adminisztratív terheket és javítsa a gyógyszerek hozzáférhetőségét. A közel 2000 fős NNGYK átalakítása ugyanakkor hosszadalmas folyamat lesz, és a korábbi lemaradások felszámolása is időt igényel.
A MAGYOSZ konferenciáján a gyógyszeripar stratégiai szerepe és finanszírozási helyzete is napirendre került. Az ágazat közel 14 ezer embernek ad munkát, termelésének több mint 80 százaléka exportra megy, a szakmai szervezet pedig azt szeretné, ha 2030-ra növekedne a Magyarországon gyártott gyógyszerek hazai piaci súlya. A stratégiai autonómia erősítéséhez a résztvevők szerint nemcsak új üzemekre, hanem tartalékkapacitásokra, készletekre és kiszámítható szabályozásra is szükség van.
A kormány a kutatás-fejlesztési ráfordítás GDP-arányát a jelenlegi mintegy 1,33 százalékról 2030-ra 3 százalékra emelné. Az alapkutatásra és innovációra szánt támogatási keret három év alatt mintegy 100 milliárd forintról 225 milliárdra nőhet. A NEAK közben értékalapúbb, betegközpontú finanszírozást készít elő: az új rendszerben a terápiák eredményességét, a betegek életminőségét és a családokra háruló terheket is figyelembe vennék.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔