A magyar nyelvtudás az európai mezőny végén áll
Egyetlen évtized alatt kevesebb mint a felére esett a sikeres nyelvvizsgázók száma Magyarországon: a 2016-os 134 ezerről 2025-re 56 ezerre. A visszaesés a koronavírus-járvány idején indult, és a szabályozás rögzítette: 2022 decemberében eltörölték a diplomaszerzéshez kötelező általános nyelvvizsgát, a döntést az egyetemekre bízták – az ELTE élt is a könnyítéssel –, a jól sikerült emelt szintű érettségit pedig automatikusan nyelvvizsgának ismerik el. A munkáltatók is ritkábban kérik a formális bizonyítványt.
Korosztályonként a 24 év felettieknél 84, a 19–24 éveseknél 73, az érettségizőknél 24 százalékos a zuhanás. A felvételi pontrendszer átláthatatlanabbá vált, mert az intézmények maguk szabják meg a nyelvtudásért járó többletpontot; a kevésbé népszerű szakokra készülőknek gyakran nem éri meg a vizsga. A külföldön tanulók nemzetközi vizsgái ráadásul nem jelennek meg a hazai statisztikában.
A bizonyítványok fogyása mellett a tudás minősége bizonyos rétegekben javult: az alapfokú vizsgák szinte eltűntek, a rögtön felsőfokú minősítést szerzők aránya tíz év alatt 13 százalékkal nőtt. 2016 és tavaly között az angolból érettségizők aránya 9,2-ről 39,4 százalékra ugrott; 2025-ben a diákok 43 százaléka tett idegen nyelvi érettségit, javuló átlagokkal. Ez azonban csak annyi, hogy a 18 évesek alig 30 százaléka ér el megfelelő szintet. Az Eurostat szerint a 18–64 éves magyarok 49 százaléka egyáltalán nem beszél idegen nyelvet – az unióban csak Bulgária rosszabb, 49,3 százalékkal. A 18–25 évesek európai viszonylatban a legkevésbé tudnak idegen nyelven: háromból egy szólal meg, két nyelvet a fiatalok negyede, hármat alig minden ötvenedik ismer. A kompetenciamérés szerint a 11. évfolyamosok negyede a B1-et sem éri el; a szakképzés gyengébb adatai ebben nincsenek benne.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔