Sikeres vizsgálat után új daganattípusokra terjesztenék ki az mRNS-alapú rákvakcinát
A Merck és a Moderna által fejlesztett, személyre szabott mRNS-alapú rákvakcina újabb fontos mérföldkőhöz érkezett. Az intismerant a Keytruda nevű immunterápiával együtt alkalmazták melanómás betegeknél, és az első meghatározó klinikai vizsgálat eredményei szerint a kombináció 42 százalékkal csökkentette a betegség kiújulásának vagy a halálozásnak a kockázatát a Keytruda önálló használatához képest. Az eredmény azért számít különösen jelentősnek, mert a rák elleni vakcinák fejlesztése hosszú ideig rendre kudarcot vallott; Vinod Balachandran, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center kutatója ezt egy előadásában a próbálkozások „hosszú és dicstelen” történeteként jellemezte.
A vakcina személyre szabott megközelítést alkalmaz: a kezelés célja, hogy az adott beteg daganatának sajátosságaihoz igazodva támogassa az immunrendszer felismerő és védekező képességét. A madridi európai onkológiai konferencián bemutatott adatok után már nemcsak az a kérdés, miként vezessék be az eljárást a melanóma kezelésébe, hanem az is, hogy más daganattípusoknál alkalmazható-e. James Larkin, a londoni Royal Marsden Hospital orvosa szerint elvben más tumorok esetében is működhet ez a módszer. A mostani eredmény ezért nem valamennyi rákbetegségre vonatkozó bizonyíték, hanem annak jele, hogy a személyre szabott mRNS-terápia a melanómán túl is új kutatási irányokat nyithat.