Az autista gyermekeket nevelő családok gyakran segítség nélkül maradnak
Az autizmusspektrum-állapot diagnózisa ma már akár 18 hónapos korban felállítható, és legkésőbb hároméves korra indokolt lenne felismerni, a gyerekek azonban világszerte gyakran csak négy-, öt-, hat-, nyolc- vagy tízévesen jutnak el szakemberhez. Szalkay Krisztina gyermekpszichiáter szerint ennek nem az az oka, hogy feltétlenül több autista gyermek születik, mint korábban, hanem az, hogy pontosabbá váltak a diagnosztikai módszerek, és enyhébb, kevésbé egyértelmű jeleket is hamarabb észre lehet venni. A fogalomhasználat is változott: az autizmusspektrum-zavar helyett ma inkább az autizmusspektrum-állapot kifejezést használják.
A szakember hangsúlyozta, hogy nincs egyetlen tünet, amely önmagában bizonyítaná vagy kizárná az autizmust, ezért a figyelemfelkeltő jelek felismerése és a fejlődés szorosabb követése különösen fontos. Ebben a gyerekorvosoknak, védőnőknek, bölcsődei nevelőknek és óvodapedagógusoknak is nagyobb szerepet kellene kapniuk, mert a korán megkezdett célzott fejlesztés eredményesebb lehet. A diagnózis a család egész életét átrendezi: a szülők gyakran a tagadástól a gyász különböző szakaszain át jutnak el az elfogadásig. Szalkay szerint ezért őket tájékoztatni és partnerként kezelni kell, miközben az ellátórendszer a gyakorlatban sokszor magukra hagyja a családokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔