Könyvkritika: mi állt II. János Pál elleni 1981-es merénylete mögött
A Guardian Serhii Plokhy „Killing the Pope” című könyvét ismerteti, amely az 1981. május 13-i, II. János Pál elleni merénylet hátterét vizsgálja: szovjet összeesküvés volt-e, vagy egy elmebeteg merénylő egyedül állt mögötte. A szerdai délutánon a római Szent Péter tér több mint tízezer zarándokkal volt tele. A pápa, korábban Karol Wojtyła krakkói érsek, két és fél évvel korábban lett a század legfiatalabb megválasztott bíboros pápája, és 455 év után az első nem olasz. 17.17-kor egy férfi rejtett pisztolyt emelt a tömeg fölé, néhány méterről több lövést adott le, majd elesett; egy ferences nővér a földön tartotta, amíg a rendőrök bilincsbe nem verték. Két golyó találta el a pápát, karját és hasát; gyorsan vérezve kórházba vitték, megműtötték, lassan felépült.
A merénylő Mehmet Ali Ağca, a jobboldali török paramilitáris Szürke Farkasok tagja volt. Rögtön felmerült, hogy nem egyedül cselekedett. Plokhy – korábbi, díjnyertes munkája a Csernobil-könyv, 2018-ban Baillie Gifford-díjas – egy olasz bíróságon először hangzott állítást mérlegeli: a merénylő csak „egy összeesküvés látható pontja” volt. A legelterjedtebb elmélet szerint Ağca a bolgár állambiztonság eszköze volt, szovjet megbízásból; a CIA kezdeti szkepticizmus után ezt hitte. Plokhy eleinte magához közelebb állónak érezte a „bolgár kapcsolat” híveit. A pápa a hidegháború frontvonalán állt: 1979-ben, kilenc hónappal a megválasztása után Varsóban 300 ezer ember előtt misézett; az egyház anyagilag és erkölcsileg támogatta a Szolidaritást. 1981 januárjában Lech Wałęsa magánkihallgatáson járt Rómában. Moszkva invázióval fenyegetett, ha a lengyel hatóságok maguk nem fojtják el a felkelést. Iránban Khomeini ajatollah 1979-es visszatérése mutatta a vallási vezető politikai erejét; a bolgárok 1978-ban Londonban, a Waterloo hídon mérgezett esernyővel ölték meg Georgi Markov disszidenst.
Keményvonalas antikommunisták kritikátlanul átvették az elméletet. Ugyanakkor a szovjet vezetésnek a pápára mint a lengyel ellenállást fékező tényezőre is szüksége lehetett; az Izvesztyija szerint az amerikaiak feleltek, mert Törökországban neofasiszta és terrorista csoportokat finanszíroztak. Plokhy nem talált nemzetközi összeesküvésre utaló bizonyítékot, és meggondolta magát a bolgár kapcsolatról: nem volt dohányzó pisztoly, csak Ağca Szent Péter téren elejtett Browningja. Lesújtó következtetése: Ağca, mint a merénylők többsége, valószínűleg hírnévre vágyó, zavarodott egyén volt. Vallomásai ellentmondásosak, részben nyilvánvalóan hamisak voltak; a semleges megfigyelő számára alkudozott enyhébb büntetésért. Egyes állításai annyira fantasztikusak voltak, hogy az olasz vizsgálóbírók kételkedtek épelméjűségében; a tárgyalóterem acélketrecéből azt kiáltotta: „Én vagyok Jézus Krisztus!”
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔