Új módszerrel keresnék a még nem létező „tükörélet” nyomait
Kutatók kidolgozták egy olyan, ma még nem létező életforma felismerésének első lehetséges módszerét, amelyet „tüköréletnek” neveznek. Ezek a hipotetikus organizmusok a földi élővilág molekuláinak térbeli tükörképeit használnák: míg a természetes fehérjék balkezes aminosavakból épülnek fel, a DNS és az RNS pedig jobbkezes cukrokat tartalmaz, a tükörorganizmusoknál ezek az irányultságok megfordulnának. Önállóan szaporodó tüköréletre egyelőre nincs ismert példa, és az előállításához szükséges technológia sem áll rendelkezésre.
A kutatók mégis komoly környezeti és biológiai biztonsági kockázatoktól tartanak. A fordított molekuláris felépítés miatt ezek az élőlények eltérően léphetnének kapcsolatba az ökoszisztémákkal, miközben egyes természetes immun- és biológiai védekezési folyamatokat is megkerülhetnének. Ha nem lennének velük együtt fejlődött természetes ragadozóik, nagy sűrűségben elszaporodhatnának, ami a környezetet, a mezőgazdaságot és az emberi egészséget is veszélyeztethetné.
A Strathclyde-i Egyetem és a Durham Egyetem kutatói a Royal Society Open Science folyóiratban ismertetett tanulmányukban körkörösen polarizált fényre épülő eljárást javasolnak. Fluoreszcens próbák különböző sejtszerkezetekhez kötődnének, majd gerjesztés hatására olyan fényjeleket bocsátanának ki, amelyek molekuláris „ujjlenyomatként” különíthetnék el a hagyományos és a tükörképes biológiát. Több próba együttes használata megbízhatóbb azonosítást tehet lehetővé, még azelőtt, hogy ilyen organizmusok egyáltalán létrejönnének.