Nem kell mindent elhinni, ami az ügynökaktákban olvasható
November 4-én indul el a nyitottaktak.hu portál, ahol mintegy 50-60 ezer egykori állambiztonsági ügynök adatai válnak bárki számára ingyenesen kutathatóvá. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója ugyanakkor hangsúlyozta: a diktatúra állambiztonsági szerveinek iratait nem szabad vakon elhinni, mivel azok nem feltétlenül fedik a valóságot, és rendkívül hiányosak, így értelmezésük komoly forráskritikát igényel.
A jogszabály alapján négy titkosszolgálati irattípus válik hozzáférhetővé. Első lépésben az ügynökök személyi és tevékenységi adatait összegző 6-os kartonok, a beszervezéseket jegyző B-naplók, valamint a mágnesszalagos H-adattár kerül fel a felületre. A negyedik forrástípust, a tartótiszti szemszögből készült, részletesebb ügynöki életutakat tartalmazó mintegy kilencezer B-dossziét február 25-éig hozzák nyilvánosságra. A levéltár nem tarthat vissza neveket, azonban az érintettek hivatalos helyesbítést fűzhetnek az iratokhoz, rögzítve saját álláspontjukat vagy a beszervezésük körülményeit.
A főigazgató rámutatott, hogy a diktatúrában a tettes és az áldozat szerepe gyakran elválaszthatatlan volt, hiszen a beszervezés sokszor kíméletlen zsarolással történt, és magukat az ügynököket is megfigyelték. Az iratnyilvánosság miatti családi és közösségi traumák érzelmi feldolgozásához a történészek mellett mentálhigiénés szakemberek segítségére is szükség lesz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔