Alighogy felavatták, be is zárták az Iparművészeti Múzeumot
Az Iparművészeti Múzeum gondolata 1864-ben merült fel Rómer Flóris bencés szerzetes kezdeményezésére, majd a száműzetéséből 1866-ban hazatérő Pulszky Ferenc karolta fel a terveket. Az Országgyűlés 1872-es anyagi támogatását követően, az 1873-as bécsi világkiállításon vásárolt műtárgyak révén hivatalosan is megalakult a múzeum, amely London és Bécs után a harmadik ilyen intézmény volt a világon. A kollekció a Nemzeti Múzeumtól átvett
<truncated 288 bytes>
lői úti új épület megtervezésére kiírt, 400 ezer forintos költségkerethez kötött pályázatot Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerte meg a „Keletre magyar!” jeligéjű tervvel. Lechner a historizáló formák helyett a hazai népművészetet indiai, perzsa és arab stílusjegyekkel ötvözve teremtett új, nemzeti szecessziós építészetet. A bürokratikus viták miatt csak 1893 őszén induló kivitelezés során az anyagi szűkösség miatt a tervek módosultak, így az épület csonka maradt. A díszítőelemeket és a mázas tetőcserepeket a pécsi Zsolnay gyár szállította, amelyhez Zsolnay Vilmos több új égetőkemencét is beállított.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔