A baktériumok kommunikációjának megzavarása segíthet az ínybetegség kezelésében
A szájüregben mintegy 700 baktériumfaj él, és ezek nem elszigetelten működnek: kémiai jelekkel érzékelik egymás jelenlétét, majd összehangolják a viselkedésüket. Ezt a quorum sensingnek nevezett kommunikációt egyes szájüregi baktériumok N-acil-homoserin-laktonokkal, röviden AHL-ekkel végzik. A kutatók most azt vizsgálták, hogy e jelek megzavarásával befolyásolható-e a fogplakk összetétele anélkül, hogy az összes mikroorganizmust el kellene pusztítani.
A College of Biological Sciences és a School of Dentistry munkatársai azt találták, hogy a fogíny fölötti, oxigéndús környezetben élő baktériumok AHL-jelei a fogíny alatti, oxigénszegény területeken élő mikrobák számára is érzékelhetők. Ez azért fontos, mert az íny alatt olyan körülmények alakulhatnak ki, amelyek kedveznek a fogágybetegséggel összefüggő fajok elszaporodásának. A kutatók laktónázoknak nevezett enzimekkel bontották le az AHL-molekulákat, így megszakították a baktériumok közötti kémiai jelzést.
A kommunikáció blokkolása a vizsgált fogplakk közösségét az egészségesebb szájüregi állapothoz társított fajok felé tolta el. A plakk ugyanis fokozatosan fejlődik: kezdetben többnyire ártalmatlan úttörő fajok, például Streptococcus- és Actinomyces-baktériumok telepednek meg, később azonban megjelenhetnek a „vörös komplexum” tagjai, köztük a fogágybetegséggel szorosan összefüggő Porphyromonas gingivalis. A 2025-ben az npj Biofilms and Microbiomes folyóiratban közölt eredmények alapján célzott enzimekkel talán egészségesebb állapotban lehetne tartani a plakkot, de az oxigénszint miatt ugyanaz a jelzés a fogíny fölött és alatt eltérő hatást válthat ki.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔