Lehetnek magyar állambiztonsági iratok Moszkvában, teljes ügynöklista nincs
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetése szerint nem alaptalan a feltételezés, hogy a magyar állambiztonság fontos iratai közül egyesek Moszkvába kerülhettek. 1945 után a szovjet tanácsadók a magyar államigazgatás, így az állambiztonság működését is szorosan figyelték, ezért hozzáférhettek a jelentős dokumentumokhoz. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ezekből mit vittek el vagy továbbítottak a Szovjetunióba.
A hazai iratanyag amúgy is rendkívül hiányos: a kutatások szerint a Rákosi- és a Kádár-rendszer idején összesen 150–160 ezer hálózati személy működhetett, miközben az úgynevezett beszervezési dossziékból mindössze mintegy 9000 maradt meg az ÁBTL-ben. Az iratok egy részét 1956-ban vagy a rendszerváltás előtt megsemmisítették, más dokumentumok eltűnésének körülményei nem tisztázottak. A nyilvánosságra hozott 6-os kartonok, B-naplók és mágnesszalag-adatok alapján sem állapítható meg minden esetben biztosan, ki volt ügynök.
A teljes, hiteles ügynöklista moszkvai létezésének elméletét korábban Németh Miklós és Simicska Lajos kijelentései is erősítették, de erre nincs bizonyíték. Az orosz levéltárak kutatását már a háború előtt is korlátozták, 2022 óta pedig még kevésbé hozzáférhetők, így a feltételezett iratok ellenőrzésére jelenleg alig van lehetőség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔