Irány-esemény: nőjogok, Isztambuli Egyezmény és a kormányzati döntések vitája
2026 áprilisában a 199 fős parlamentben 51 nő szerzett mandátumot, ami a cikk szerint jelentős előrelépés az előző ciklusok arányaihoz képest, noha kézzelfogható intézkedésekből még sok várat magára. Az Irány rendezvénysorozat Tisza és a nők – az Isztambuli Egyezménytől a szívhangrendeletig című estjén Eörsi Nóra, a Női Minimum kezdeményezője és a Nők Egymásért Mozgalom tagja, Nógrádi Noá nőjogi szakértő és Fancsikai Eszter tartalomgyártó beszélgetett Réz Anna moderálásával a nemek közötti egyenlőtlenségről, a nők elleni erőszakról, a reproduktív jogokról és a kormányzati döntésekből kirajzolódó nőpolitikáról.
Az Isztambuli Egyezményt Magyarország 2014-ben aláírta, de nem ratifikálta, így nem tette a jogrendszer kötelező részévé; a témára civil szervezetek, női magazinok összefogása és demonstráció is felhívta a figyelmet. Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter politikai hisztériának nevezte az egyezményt. A kormánypárt választási programjában szerepelt a családon belüli erőszak visszaszorítása, a krízis- és átmeneti otthonok kapacitásbővítése, rendőrségi és gyámhatósági továbbképzések, a gyermekjogi és ombudsmani rendszer megerősítése, valamint az áldozatközpontú igazságszolgáltatás. Eörsi Nóra szerint a programban szereplő válási mediáció rendszerszintű alkalmazása áldozatvédelmi szempontból káros lehet.
2026 októberében módosították a gyermekvédelmi törvényt: tilos a 18 év alattiak számára a pornográf tartalmak hozzáférhetősége, a közterületekről kitiltották a gyerekek személyiségfejlődésére káros politikai és kereskedelmi hirdetéseket, szigorították az eljárást a kórházban rekedt gyerekek ügyében, és eltörölték a korábbi LMBTQ-ellenes rendelkezéseket, köztük a könyvek fóliázásának kötelezettségét és a civil szervezetek iskolai érzékenyítő programjainak tilalmát.
A Hegedűs Zsolt vezette Egészségügyi Minisztérium szakmai és civil egyeztetést indított a szívhangrendelet, a sürgősségi fogamzásgátlás és a gyógyszeres terhességmegszakítás szabályozásáról; a szociális szempontok kevés hangsúlyt kaptak, konkrét intézkedések még nincsenek. A miniszter parlamenti ülésen úgy fogalmazott, a szívhangrendelet hazug módon, a társadalmat kirekesztve került a törvénybe. Nógrádi Noá szerint az abortuszt a szabad döntés mellett az állami kényszertől való mentességként is érdemes értelmezni: ha szigorítják a hozzáférést, az állam kényszerítheti a nőket terhesség kihordására. A beszélgetők szerint a női jogok, a családon belüli erőszak és a gyermekvédelem nem tűr halasztást, és a női jogokat nem izolált témaként kell kezelni.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔