Netanyahu az arab választókat vádolta a választás „ellopásának” kísérletével
Izraelben rekordmagas részvétel mellett tartottak parlamenti választást, amelyen Benjamin Netanyahu miniszterelnök jobboldali koalíciója egy sokszínű, lazán szerveződő ellenzéki tömbbel mérkőzött meg. Délután hat óráig a választók 66,7 százaléka adta le voksát, ami 1973 óta a legmagasabb arány az azonos időpontban mért adatok között, és kilenc százalékponttal haladta meg a 2022-es részvételt. Különösen sokan szavaztak az arab többségű településeken; több helyen már késő délutánra meghaladták az előző választáson elért teljes részvételt.
A voksolás az első volt azóta, hogy a 2023. október 7-i, Hamász vezette támadások alapjaiban rázták meg Izraelt és három évig tartó háborút indítottak el. Netanyahu a történelem eddigi legjobboldalibb izraeli kormányának vezetőjeként indult újra. Vele szemben olyan zsidó ellenzéki pártok álltak, amelyeket lazán Gadi Eisenkot volt vezérkari főnök fogott össze; az arab állampolgárokat képviselő pártok szintén határozottan ellenzik Netanyahu kormányát.
A kormányoldal egy vallásosabb Izraelt, valamint a Ciszjordánia és Gáza feletti ellenőrzés szigorítását ígérte. Ellenfelei az ország demokratikus irányának megőrzését, nemzetközi elszigetelődésének megállítását és a palesztinokkal szembeni szélsőséges erőszak visszaszorítását helyezték előtérbe. Eisenkot és szövetségesei független vizsgálatot sürgettek az október 7-i támadások miatt, amelyet Netanyahu elutasított, és bírálták igazságügyi átalakítási terveit is. A közvélemény-kutatások szerint a két oldal nagyjából döntetlenre állt, ezért a 22 órás urnazárás után sem volt várható gyors eredmény: a kormányalakítás hetekig vagy akár hónapokig tarthatott. Netanyahu közben az arab választók magas részvételét fajilag célzó hangnemben állította be a választás „ellopására” tett kísérletként, miközben a választási tisztviselők nem találtak széles körű szabálytalanságra utaló jelet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔