Öt alapvető könyv az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának történetéről
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságát ma sokan az alkotmány végső értelmezőjének tartják, története első száz évében azonban egészen más szerepet töltött be. A korai amerikaiak nem fogadták el a bírói hatalom elsőbbségét: úgy vélték, hogy az alkotmány jelentéséről végső soron a népnek kell döntenie. Az alkotmányos kérdések ezért nem csupán a bíróságokon jelentek meg, hanem a Kongresszusban, az állami törvényhozásokban, a helyi gyűléseken, a pártok programjaiban és a sajtóban is. A polgárok vitáztak, írtak, tüntettek és kampányoltak az alkotmány értelmezéséről.
A korszak bírái maguk sem álltak kívül a politikai életen. A 19. században úgynevezett circuit riding keretében egyszerre dolgoztak a Legfelsőbb Bíróságon és az ország körzeti bíróságain, így saját régióik érdekeit és politikai hagyományait is képviselték. Újságoknak írtak, törvényhozóknak és kormányzóknak adtak tanácsot, részt vettek pártkampányokban, sőt hivatalban lévő bíróként választáson is indultak.
Larry D. Kramer könyve, a The People Themselves azt mutatja be, hogy a korai alkotmányos jelentést elsősorban a polgárok és választott képviselőik alakították. Jonathan Gienapp Against Constitutional Originalism című munkája pedig a mai originalizmus történeti alapjait bírálja, arra jutva, hogy annak képviselői a múltat gyakran a jelen feltételezéseihez igazítják. A bemutatott könyvek közös tanulsága, hogy a bíróság története nem érthető meg az őt körülvevő politikai kultúra nélkül.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔