Csehszlovák ügynökakták: Zsarolással és egymás elleni fordítással célozták a felvidéki magyarokat a titkosszolgálatok
A csehszlovák állambiztonság, az ŠtB felvidéki magyarok elleni módszereit mutatta be Gazdag József író a Fórum Kisebbségkutató Intézetben. Bár 1989 környékén sok dokumentumot megsemmisítettek, a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézete és más levéltárak alapján 1987-ben Szlovákiában 2750 ügynököt, 1141 lehetséges jelöltet és 4431 bizalmi személyt tartottak nyilván. Gazdag kiemelte: el kell különíteni a tudatos ügynököket (TS), a gyakran gyanútlan bizalmiakat (D) és a megfigyelteket (PO) – utóbbiként szerepelt Grendel Lajos író is.
A tartótisztek lehallgatással és a magánéleti vagy munkahelyi gondokra építő zsarolással igyekeztek megtörni kiszemeltjeiket. Kiemelten figyelték Duray Miklós környezetét: 1984-ben Bodnár Mária tanárt 48 órán át vallatták és börtönnel fenyegették egy találkozó miatt. A „magyar burzsóá nacionalizmus” művelettel Duray és Janics Kálmán közé vertek volna éket, miközben Barak Lászlót, Hodossy Gyulát és Hunčík Pétert is megfigyelték. Duray közelében működött az Archivár fedőnevű Varga Sándor későbbi szlovák miniszterelnök-helyettes is, akinek magyarországi útjain kellett hiteltelenítenie őt.
A KGB-vel együtt a Szabad Európa Rádió csehszlovákiai munkatársait is megfélemlítették. Gazdag – aki hamarosan könyvet ad ki a témáról – úgy látja, Szlovákiában elmaradt a múlt feltárása, sok szereplő megőrizte befolyását, és egy friss felmérés szerint a szlovákiai megkérdezettek 58 százaléka jobbnak tartja a rendszerváltás előtti korszakot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔