Az USA-ban republikánusok és demokraták együtt szállnak szembe az adatközpontok terjeszkedésével
Amerikában republikánus és demokrata politikusok együtt szállnak szembe az adatközpontok terjeszkedésével; a jelenség már Európába is begyűrűzik. A boomot a mesterséges intelligencia hajtja: a techcégek versengve építenek központokat a növekvő számítási igény miatt, százmilliárd dollárokat fektetve infrastruktúrába.
Felmérések szerint az elutasítottság 60–70 százalékos is lehet, legalább az emberek felének negatív a véleménye, a fő érv a káros környezeti hatás. Az amerikai építési szabályok kirívó beleszólást adnak a helyieknek, az önkormányzatok megvétózhatják az ipari létesítményeket. 2026 nyarára a két oldal politikusai azon versenyeztek, ki fékezi hatékonyabban a terjeszkedést: akik néhány éve adókedvezményekkel csalogatták a techcégeket, most építési moratóriumokat vezetnek be.
Szakértők szerint a népharag nagyrészt fals információkra, téves számokra és összeesküvés-elméletekre épül. Egyik oldalon a techcégek, a fegyverkezési versenyben való lemaradástól óvó nemzetbiztonsági körök és a munkahelyekben bízó szakszervezetek; másikon a nagytőkével szkeptikusabb demokraták, a zsigerileg konzervatívabb republikánus szavazók és az MI-katasztrófától, sőt a faj kihalásától tartó filozófusok. Az ügy megelőzte, hogy Washingtonban szeptember első heteiben a politikusok – az MI-cégek saját fejlesztőinek vészjelzései után – ráébredjenek a szabályozatlan mesterséges intelligencia veszélyére.