Már napi néhány ezer lépés is lassíthatja az Alzheimer-kórhoz kötődő hanyatlást
Egy, a Nature Medicine folyóiratban 2025-ben megjelent tanulmány szerint már napi 3000–5000 lépés is összefügghet az Alzheimer-kórhoz kötődő kognitív hanyatlás későbbi megjelenésével. Az 5000–7500 lépést teljesítő résztvevőknél a kutatók még kedvezőbb eredményeket láttak, de a vizsgálat nem bizonyítja, hogy önmagában a séta előzné meg a betegséget.
A Harvard Aging Brain Study keretében 296, ötven és kilencven év közötti, kezdetben kognitív károsodást nem mutató ember adatait elemezték. Fizikai aktivitásukat lépésszámlálóval követték, az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó fehérjéket képalkotó vizsgálatokkal vizsgálták, gondolkodási és emlékezeti teljesítményüket pedig évente mérték. A követés legfeljebb tizennégy évig tartott, átlagosan 9,3 évig.
A magasabb aktivitás főként azoknál járt kedvezőbb eredménnyel, akiknek az agyában már a vizsgálat kezdetén magasabb volt az amiloid-béta szintje. A 3000–5000 lépést megtevőknél átlagosan három évvel, az 5000–7500 lépést teljesítőknél körülbelül hét évvel későbbre becsülték a hanyatlást a legkevésbé aktív csoporthoz képest. Ezek statisztikai, csoportszintű becslések, nem egyéni garanciák.
A több lépés lassabb taufehérje-felhalmozódással is együtt járt, az összefüggés azonban 5000–7500 lépés körül ellaposodott. Mivel megfigyeléses kutatásról van szó, ok-okozati kapcsolat nem állapítható meg, és a résztvevők összetétele miatt az eredmények általánosíthatósága is korlátozott. Az agy egészségéhez a mozgás mellett a táplálkozás, az alvás, a vérnyomás és a koleszterinszint kezelése, valamint a szellemileg ösztönző tevékenységek is hozzájárulhatnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔