Az uniós bíróság szerint Magyarország megsértette az uniós jogot az embercsempészek szabadon engedésével
Az Európai Unió Bírósága helyt adott az Európai Bizottság Magyarországgal szemben benyújtott keresetének, és kimondta, hogy a magyar embercsempészekre vonatkozó szabályozás sértette az uniós jogot. A 2023-ban elfogadott kormányrendelet alapján az embercsempészet előkészítése vagy elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre és kiutasításra ítéltek büntetését automatikusan „speciális reintegrációs őrizetre” változtatták. Az érintetteket szabadon engedték, nekik 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarországot, és a büntetésük időtartama alatt nem térhettek vissza.
A rendszert 2025. augusztus 19-én helyezték hatályon kívül, addig azonban 2525 ember került ilyen őrizetbe. Az uniós bíróság szerint az intézkedés nem jelentett hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciót, mert a jogerősen kiszabott szabadságvesztést ténylegesen nem hajtották végre, hanem az ország elhagyásával és ideiglenes beutazási tilalommal helyettesítették.
A testület azt is kifogásolta, hogy a szabadon bocsátás automatikusan történt, az egyes bűncselekmények körülményeinek és az elkövetők személyes helyzetének vizsgálata nélkül. Ez az arányosság követelményének sem felelt meg. Az ítélet szerint a rendelet olyan súlyos esetekre is kiterjedhetett, amelyeknél az uniós szabályok legalább nyolcéves szabadságvesztést írnak elő, például ha az embercsempészet haszonszerzésért, bűnszervezetben vagy az érintettek életének veszélyeztetésével történt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔