Uniós jogot sértett az embercsempészek korai szabadon bocsátása
Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor a jogerősen elítélt embercsempészek szabadságvesztését „speciális reintegrációs őrizetté” alakította. A 2023 áprilisában rendelettel bevezetett rendszer alapján a külföldi elítélteket akkor is szabadon kellett bocsátani, ha büntetésüknek csak kis részét töltötték le. Ezután 72 órát kaptak arra, hogy elhagyják Magyarországot, és a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti vagy az állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet.
Az Európai Bizottság 2023 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított, mert álláspontja szerint a magyar intézkedés nem felelt meg az embercsempészet elleni uniós irányelvnek és a büntetésekről szóló kerethatározatnak. A bizottság szerint a rendszer nem biztosította megfelelően az őrizet betartatását és ellenőrzését, valamint aláásta az uniós büntetések visszatartó erejét és a migránscsempészet elleni közös fellépést.
A bíróság most helyt adott a bizottság keresetének. Megállapítása szerint az automatikus szabadon bocsátás nem arányos, mert nem veszi figyelembe az elkövetés körülményeit, és az érintettek abban bízhattak, hogy elfogásuk esetén legfeljebb kiutasítják őket Magyarországról. A kormányrendelet olyan bűncselekményekre is vonatkozott, amelyekért az uniós jog szabadságvesztést ír elő. Az eljárás következő lépése a pénzbüntetés összegének meghatározása lehet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔