Nemzetközi konferenciát rendeztek a mohácsi csata európai jelentőségéről
A Szegedi Gál Ferenc Egyetem Klebelsberg termében rendezték meg a „Mohács 500 – Magyarország és Európa a Jagelló-kor végén. Diplomácia – politika – történeti emlékezet” című nemzetközi konferenciát. A magyar, lengyel és olasz történészek részvételével zajló tanácskozás az 1526. augusztus 29-i mohácsi vereséget nem elszigetelt magyarországi katonai kudarcként, hanem európai következményekkel járó történelmi fordulópontként vizsgálta.
Az előadások középpontjában a korszak diplomáciai kapcsolatai, a Magyar Királyság és a Szentszék együttműködése, valamint a lengyel királyi udvar oszmán fenyegetéssel kapcsolatos politikája állt. Kasza Péter, a Szegedi Tudományegyetem professzora a csatáról született korabeli, egymástól eltérő beszámolókat elemezte, és arra mutatott rá, hogy Mohács értelmezését már közvetlenül a vereség után politikai és személyes szempontok alakították.
Nemes Gábor a pápai–magyar kapcsolatokról beszélt, külön kitérve a budai pápai diplomáciai képviseletre, a római magyar érdekérvényesítésre és az oszmánellenes keresztény összefogás megszervezésének nehézségeire. Angelo Giuseppe Dibisceglia, a római Pápai Szalézi Egyetem professzora VII. Kelemen pápa levelezése alapján mutatta be, hogy Rómában a magyarországi eseményeket az egész keresztény Európa biztonságát érintő válságként értékelték. A konferencia egyben a Gál Ferenc Egyetem római és krakkói egyetemi együttműködéseinek egyik első fontos eredménye is volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔