Aszály, alacsony Duna és drága energia: a klímaváltozás már a cégek működését is fenyegeti
A klímaváltozás már közvetlen üzleti kockázat: a BCSDH a Deloitte szakmai támogatásával készített 2026-os Towards Net Zero felmérésében a hazai élenjáró vállalatok körében a válaszadók 86 százaléka több működési területen is érzékeli a negatív hatásokat, miközben saját stratégiája vagy üzleti modellje ellenálló képességét mindössze minden negyedik cég vizsgálta. A 2026-os rendkívüli aszály és a Duna extrém alacsony vízállása korlátozta a dunai hajózást és az áruszállítást, a Paksi Atomerőmű egyes blokkjainak teljesítményét is vissza kellett fogni; egy külső gazdasági elemzés a magasabb energiaimport többletkiadását 100–200 milliárd forintra becsülte. Márta Irén, a BCSDH igazgatója szerint a dekarbonizáció önmagában nem elég: a vállalatoknak egyszerre kell csökkenteniük klímahatásukat és felkészülniük a fizikai következményekre, amelyek az energiaellátást, az alapanyagokat, a logisztikát és a működési költségeket érintik; a mitigáció és az alkalmazkodás ugyanannak a klímastratégiának a két oldala. A mérésben van előrelépés: a válaszadók 71 százaléka rendelkezik konkrét kibocsátáscsökkentési céllal, 56 százalékuk már a teljes Scope 1, 2 és 3 kibocsátását méri, szemben a 2024-es 45 százalékkal, és 2026-ban már minden céllal rendelkező cég méri ÜHG-kibocsátását. A konkrét Net Zero céldátummal rendelkezők aránya ugyanakkor 68-ról 59 százalékra csökkent, ami óvatosságot és a hosszú távú vállalások megvalósíthatóságával kapcsolatos bizonytalanságot jelezhet. Az értéklánc tényleges átalakítása továbbra is lassabb, mint a célkitűzés.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔