Ötven, gyarmati Indiát dokumentáló mű került a Tate gyűjteményébe
A brit nemzeti képtár, a Tate ötven darabból álló, kiemelkedő történelmi jelentőségű angol-indiai művészeti gyűjteménnyel gazdagodott. A magángyűjteményt Charles Greig művészettörténész, a dél-ázsiai brit uralom kutatója ajánlotta fel a brit államnak; a kollekciót mintegy négy évtized alatt építette fel. Az európai és indiai alkotók festményeit, akvarelljeit és miniatúráit felvonultató anyag a brit gyarmati terjeszkedés időszakának kulturális változásait dokumentálja Dél-Ázsiában, a 18. század végétől a 19. század végéig. A válogatásban szerepel Szíta Rám és Gulám Ali Hán, akik a Brit Kelet-indiai Társaság tisztviselői által teremtett új piacot használták ki, valamint a régióban dolgozó európai festők, köztük Johan Zoffany és Rudolf Swoboda. A tájképeket William Hodges, Thomas Daniell és William Daniell művei képviselik. Kiemelkedő darab Zoffany 1784-es olajképe Dzsahándár Sahról (Dzsahán Baht), a művész 1783-ban érkezett Indiába. Swoboda 1886 körül készült portréja egy huszonhárom éves indiai katonáról (szipojról) Viktória királynő megbízásából született, 1895-ben a londoni Indiai Birodalmi Kiállításon mutatták be, és ez az első Swoboda-mű brit közgyűjteményben. A Tate-be most először kerülnek be a „társasági festmények” műfaját képviselő alkotások; Szíta Rám három akvarellje a késő mogul korszak indiai hagyományait az európai formanyelvvel ötvözi. A műveket szakmai feldolgozás után 2028-ban ingyenesen látogatható tematikus kiállításon mutatják be a Tate Britain galériában. A gyűjtemény a fényképezés elterjedése előtti évtizedek vizuális forrásait fedi le, a Kelet-indiai Társaság 17. századi kereskedelmi kezdeteitől a plassey-i csata (1757) utáni politikai uralmon és az 1857-es szipojlázadáson át a koronagyarmati berendezkedésig.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔