Ásványfelhők óvhatják a TOI-561 b lávabolygó légkörét
A James Webb űrtávcső megfigyelései alapján a Földtől mintegy 280 fényévre található TOI-561 b légköre még mindig jelentős lehet, noha a bolygó felszínét globális, olvadt kőzetből álló óceán boríthatja, és rendkívül erős sugárzás éri. A kutatók korábban úgy gondolták, hogy egy ilyen, erősen besugárzott kőzetbolygó légköre több milliárd év alatt eltűnhetett volna. Az új adatok azonban arra utalnak, hogy a légkör fennmaradt, és szerepet játszik a hő elosztásában is: a nappali oldalról a bolygó éjszakai oldalára szállíthatja az energiát.
A nemzetközi kutatócsoport 37 órán át, a bolygó csaknem négy teljes keringésén keresztül figyelte a rendszert. A mérések szerint a TOI-561 b a csillagától érkező fény mintegy 75 százalékát visszaveri, ami a Vénuszéhoz hasonlóan magas arány. A bolygó nappali oldala ezért jóval hűvösebbnek bizonyult annál, mint amit egy sötét, közvetlenül besugárzott kőzetfelszíntől vártak volna. Az éjszakai oldal vizsgálata azt is megmutatta, hogy a hő átszállítása önmagában nem magyarázza a hiányzó energiát.
A számítógépes éghajlati modellek szerint a nappali oldalon szilikátokból álló, erősen fényvisszaverő ásványfelhők alakulhatnak ki. Ilyen felhőkben például szilícium-dioxid és magnézium-szilikát lehet jelen, amelyek még a felszín elérése előtt visszaverhetik a sugárzást. A légkör összetétele egyelőre nem ismert; szén-dioxidban vagy vulkáni eredetű kén-dioxidban gazdag is lehet. A kutatók szerint az olvadt kőzet óceánja folyamatosan új gázokat bocsáthat ki, így bolygóméretű „vulkánként” pótolhatja a légkört.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔