Európa 52 százalékát nagyon erős hőstressz érte a nyáron
Az idei nyár végéig Európa területének 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata. Ez az univerzális termikus klímaindex alapján legalább 38 Celsius-fokos hőérzetnek felel meg, és már olyan egészségügyi kockázatot jelent, amely hőgutához is vezethet. A szélsőséges hőséget tartós szárazság kísérte, különösen Nyugat-Európában.
Nyugat-Európában 21,7 Celsius-fokos nyári átlaghőmérsékletet mértek, ami 2,5 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot, és felülmúlta a 2003-as korábbi rekordot is. A hőhullám már május végén elkezdődött, majd a rendkívül meleg idő a nyár jelentős részében kitartott. Összesen 17 olyan nap volt, amikor a térség legalább 60 százalékán 30 fok fölé emelkedett a hőmérséklet; 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen napot jegyeztek fel.
Nyugat-Európában 41 napon tapasztaltak erős hőstresszt, öt nappal többen, mint 2003-ban, a nagyon erős hőstresszes napok száma pedig 13-ra emelkedett. A szárazság és a hőség jelentős erdőtűzszezont okozott: a tüzek kibocsátása a nyár végére 2003 óta a tíz legmagasabb érték közé került, és milliókat érintett a veszélyes légszennyezés. A folyók vízhozama 1992 óta nem volt ilyen alacsony, miközben az Atlanti-óceán európai partvidékén és a Földközi-tengeren rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A meleg tengervíz a partokon az éjszakai lehűlést is nehezíthette.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔