Medvét ábrázoló szkíta aranydíszt tártak fel Kazahsztánban
Kazahsztánban, Almati mellett, a Naurizbaj kerületi Karagajli temetőben végzett leletmentő ásatáson egy korábban kifosztott szkíta kurgánból került elő egyedülálló, medvét ábrázoló öntött aranyékszer. Az Almati Városi Múzeumok Egyesülete szerint a 25–26 méter átmérőjű, mintegy két és fél méter magas halomsírt a kora vaskorhoz, a Kr. e. 4–3. századi szkíta korszakhoz sorolták. A sírt már az ókorban megrongálták – erre utal a három méter széles rablógödör –, az iszapból mégis szétszórt emberi maradványok és szkíta kerámiatöredékek kerültek elő.
A figura apró lyukai arra utalnak, hogy előkelő fejfedőhöz rögzítették. Lazzat Szagindikova, az egyesület igazgatója szerint a medvealak Kazahsztánban egyedülálló, és a nomád kultúrák Fekete-tengertől az Altajig terjedő kapcsolatait illusztrálja. Hasonló fejdíszelem volt a kazahsztáni „Aranyember” argalitot formázó dísze, 2014-ben pedig a Kok-Kajnar temetőben hópárducszobrocskát találtak.
Marat Nurpeiszov vezető kutató előzetesen négy felnőtt és három gyermek maradványát azonosította; ilyen méretű kurgánokban a térségben általában egy-két elit személyt temettek. Antropológiai és genetikai vizsgálatokat terveznek. A szkíták (szákák) iráni eredetű lovasnomádok voltak a Kr. e. 8. és a Kr. u. 3. század között; jellegzetes védjegyük az állatstílus. A városi múzeum 2022 óta ment kora vaskori kurgánokat; a leleteket feldolgozás után az Almati Múzeumban mutatják be.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔