A gyermekkori intelligencia összefügg az agy serdülőkori fejlődésével
Egy nagyszabású, hosszú távú vizsgálat szerint a gyermekkori intelligencia összefügghet azzal, milyen ütemben alakul át az agy a serdülőkorban. A King’s College London kutatói az Adolescent Brain Cognitive Development vizsgálat adatait elemezték, összesen 10 495 résztvevő eredményeit követve. A mérések négy időpontban készültek, nagyjából kilenc- vagy tízéves kortól a középső serdülőkorig.
A kutatók háromféle kognitív képességet különítettek el. A fluid gondolkodás a problémamegoldást, a memóriát és a feldolgozási sebességet mérte, a kristályosodott intelligencia pedig az idővel felhalmozott tudást, például a szövegértést és a szókincset. A mátrixkövetkeztetés a vizuális-térbeli, absztrakt gondolkodást vizsgálta. Az agy változásait szerkezeti, diffúziós és nyugalmi funkcionális MRI-felvételekkel követték, miközben a háztartás társadalmi-gazdasági helyzetét, a résztvevők nemét és a különböző szkennerek technikai eltéréseit is figyelembe vették.
A magasabb kezdeti fluid kognitív teljesítmény gyorsabb szürkeállomány-zsugorodással járt együtt, különösen a homloklebenyben, amely a magasabb rendű gondolkodásban és a döntéshozatalban fontos. Ez a gyermekkori növekedést követő gyorsabb idegrendszeri finomodás jele lehet. A fehérállományi pályák érése ugyanakkor fokozatosabb mintázatot mutatott, ami az agyterületek közötti kapcsolatok eltérő ütemű specializálódására utal. A kéreg vastagsága nem mutatott statisztikailag jelentős kapcsolatot a kognitív mutatókkal, és a kristályosodott intelligencia, illetve a mátrixkövetkeztetés sem függött össze tartós szürkeállományi változásokkal.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔