Oroszország rejtett mozgósítása a szegényebb, peremre szorult közösségeket sújtja
John Lough, a New Eurasian Strategies Centre vezető kutatója és külpolitikai, illetve nemzetközi partnerségekért felelős vezetője, valamint a Chatham House Oroszország- és Eurázsia-programjának társult kutatója szerint az orosz invázió fenntartásában fontos szerepet játszik a katonai toborzás társadalmi szerkezete. A France 24 műsorában arról beszélt, hogy a Kreml aránytalanul nagy számban von be katonákat Oroszország szegényebb és politikailag marginalizált közösségeiből.
Lough szerint a toborzás különösen érinti az etnikai kisebbségek által lakott régiókat. Ezekből a közösségekből a háborúba küldött katonák halála kisebb eséllyel vált ki széles körű, szervezett tiltakozást vagy politikai ellenállást, mint ha a veszteségek az ország befolyásosabb központi rétegeit sújtanák. Értelmezése szerint ez nem pusztán a hadsereg létszámának pótlását szolgálja, hanem a társadalmi kockázatok tudatos elosztását is.
A szakértő úgy látja, hogy az orosz vezetés ezeket az embereket azért is választja, mert kevésbé képesek érdekeiket megszervezni és képviselni. Megfogalmazása szerint sok toborzottat eleve olyan életként kezelnek, amely feláldozható, vagyis a fronton „ágyútöltelékként” használható. A beszélgetés így a háború katonai fejleményei mellett arra is rávilágít, hogy a konfliktus emberi árát Oroszországon belül nem egyenlően viselik: a legszegényebb és leginkább peremre szorult közösségek aránytalanul nagy veszteségeket szenvedhetnek el.