Az uniós lakhatási biztos szerint Európa-szerte súlyosbodik a lakhatási válság
Dan Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi és lakhatási biztosa szerint a megfizethető lakhatás hiánya Európa egyik legsúlyosabb strukturális problémájává vált. A válság szinte minden uniós tagállamot érint, bár a kiváltó okok régiónként és városonként különböznek. A következmények túlmutatnak az ingatlanpiacon: egyes országokban a fiatalok átlagosan csak megközelítőleg 30 éves korukban tudnak elköltözni a szülői házból, ami a családalapítást, a tanulmányok folytatását és a munkavállalási mobilitást is nehezíti.
Jørgensen követendő példaként Dániát és Bécset emelte ki, ahol évtizedek óta nonprofit alapú lakhatási rendszerek működnek. Koppenhágában az új fejlesztéseknél megfizethető lakásokat is ki kell alakítani, Dániában pedig szabályok korlátozzák, hogy a tulajdonosok pusztán befektetési céllal üresen tartsák ingatlanaikat. A biztos szerint egyes népszerű európai városokban a lakásállomány akár 30 százaléka is második vagy többedik, üresen álló ingatlan lehet.
Az Európai Unió már módosította az állami támogatási szabályokat a szociális lakásépítés ösztönzésére, és elfogadta a rövid távú lakáskiadást szabályozó rendeletet is. A jelenlegi költségvetési ciklusban különböző uniós alapokból mintegy 43 milliárd euró jut lakhatási célokra. A lakhatási tervről és törvényről szóló vita mellett Jørgensen az energiahatékonyságot is kulcskérdésnek tartja, mert az alacsonyabb fogyasztás csökkenti a számlákat és az orosz gáztól való függőséget.