Riboszomális kereteltolódással működő génáramkörök célozhatják a ráksejteket
A kutatók a riboszómák működésének egy ritka, úgynevezett –1-es kereteltolódását használták fel ráksejtek célzott felismerésére. Ilyenkor a fehérjeszintézis során a riboszóma egy nukleotidnyi eltolódással olvassa tovább az mRNS-t. A vizsgálat szerint bizonyos kodonpárok különösen gyakran váltják ki ezt a folyamatot a daganatos sejtekben, ahol a tRNS-ek és aminosavak elérhetősége miatt a riboszómák gyakrabban elakadnak. Ezt tovább erősítheti a riboszómák minőség-ellenőrzésének zavara és az S6 riboszomális fehérje tartós foszforilációja.
A jelenség a kutatók szerint a ráksejtek széles körében jelen lévő transzlációs szabályozási zavar, amely átformálja a fehérjetermelést. Erre építve hozták létre a FAST nevű, kereteltolódás által aktivált szintetikus génáramkört. A rendszer a gasdermin D nevű fehérje termelését kapcsolja be, amely a piroptózisnak nevezett, erős gyulladásos sejthalált indítja el. A FAST különböző daganattípusok sejtjeiben hatékonyan aktiválódott, miközben a vizsgálatokban a normális szövetekben nem okozott kimutatható toxicitást.
Egérmodellekben az AAV9 vírusvektorral, szervezetbe juttatva alkalmazott FAST jelentős daganat-visszafejlődést váltott ki vastagbél- és hasnyálmirigyrák esetén. A kezelés erős immunaktivációval járt, és az immunellenőrzőpont-gátló terápiával együtt még nagyobb hatást mutatott. Az eredmények egyelőre preklinikai bizonyítékot jelentenek, de azt mutatják, hogy a fehérjeszintézis ráksejtekre jellemző hibái terápiás kapcsolóként is felhasználhatók.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔