Először észlelték a nehéz metanolt az űrben, magyar kutató is részt vett a felfedezésben
Az ALMA COMPASS program kutatói először azonosították a világűrben a CD3OD jelű „nehéz” metanolt, azt a változatot, amelyben minden hidrogénatomot annak nehezebb rokona helyettesít. A molekulát a Földtől nagyjából ezer fényévre, a Perseus-molekulafelhő IRAS 4A2 nevű protocsillagának környezetében mutatták ki. A nemzetközi csapatban Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatója is részt vett.
A megfigyelésekhez a chilei ALMA rádiótávcső-rendszert használták: tizenegy, a Naphoz hasonló fiatal csillagot vettek célba, több mint száz órányi méréssel. Az antennák jeleinek egyesítésével a molekulák halvány rádiós nyomait is ki tudják szűrni, majd feltérképezhető, melyik vegyület hol található a csillag körül.
A metanol azért is lényeges, mert összetettebb szerves molekulák létrejöttében játszik szerepet. A kutatás másik eredménye, hogy a hozzá kapcsolódó mézersugárzás a vizsgált fiatal csillagok több mint felénél jelen van, így a természetes módon felerősödő rádiósugárzás a korábban feltételezettnél gyakoribb lehet ezekben a környezetekben. A kutatókat végső soron az érdekli, milyen kémiai örökséget kapnak a később kialakuló bolygók, hiszen a fiatal csillagokat körülvevő szerves molekulák a bolygórendszerek anyagába is bekerülhetnek. Az adatok további elemzése segíthet eldönteni, hogy a csillagok környezetének eltérő összetétele mennyiben származik a születési helyükből, és mennyiben a fejlődésük során zajló folyamatokból.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔