A C-vitamin-hiány összefügghet az agy gyorsabb öregedésével
Egy 2026 júniusában a PLOS One folyóiratban megjelent japán kutatás kapcsolatot talált az alacsonyabb C-vitamin-szint és az idősebb emberek agyának bizonyos változásai között. A vizsgálatban 2044, 65 év feletti felnőtt vett részt, átlagéletkoruk 69 év volt. A kutatók vérminták alapján mérték a résztvevők C-vitamin-szintjét, MRI-vizsgálattal pedig az agy szerkezetét és egyes agyi hálózatok kapcsolódását elemezték.
Az alacsonyabb vitaminszint kisebb szürkeállomány-térfogattal és a DMN nevű agyi hálózat gyengébb kapcsolódásával járt együtt. Ezek a változások összefügghetnek az életkorral járó kognitív hanyatlással, és olyan betegségek korai jeleivel is kapcsolatba hozhatók, mint az Alzheimer-kór. Az összefüggés akkor is fennmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették többek között az életkort, a nemet, az iskolázottságot, a cukorbetegséget, a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a dohányzást, az alkoholfogyasztást és a fizikai aktivitást.
A tanulmány azonban nem bizonyítja, hogy a C-vitamin-hiány okozza az agyi változásokat, és azt sem, hogy a nagyobb vitaminbevitel automatikusan javítaná az agyműködést. A C-vitamin antioxidánsként segíti a szabad gyökök semlegesítését, az agy pedig különösen érzékeny az oxidatív stresszre, de a kapcsolat pontos megértéséhez hosszabb távú vizsgálatokra van szükség.
A szükséges mennyiség változatos étrenddel általában könnyen biztosítható. Jó forrás a paprika, a citrusfélék, a kivi, az eper, a brokkoli és a kelbimbó. A túlzott pótlás ugyanakkor hasmenést, hányingert és hasi görcsöket okozhat; felnőtteknél a tolerálható felső beviteli szint napi 2000 milligramm.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔