Jobb felnőttkori mentális egészséggel függhet össze a korai cukorkorlátozás
Egy brit kutatás szerint azoknál, akik a fogamzástól kétéves korukig részben vagy teljes egészében cukorjegyrendszer idején fejlődtek, felnőttként kisebb eséllyel diagnosztizáltak szorongást vagy depressziót. A vizsgálat a fejlődés szempontjából kiemelt első ezer napra összpontosított, amely a fogamzástól a második születésnapig tart. Ebben az időszakban zajlik a gyors testi és agyi fejlődés, ezért a kutatók szerint a korai táplálkozási környezet hosszú távon is befolyásolhatja az egészséget.
A természetes kísérletet az Egyesült Királyság háború utáni élelmiszerjegy-rendszerének megszüntetése kínálta. A szigorú cukorkorlátozás 1953 szeptemberében ért véget, így az 1951 októbere és 1956 márciusa között született emberek eltérő hosszúságú ideig voltak kitéve a hiánynak. A Surrey-i Egyetem kutatói 46 448 UK Biobank-résztvevő egészségügyi adatait elemezték, és összevetették őket azokkal, akiket már a korlátozások után fogantak.
A leghosszabb ideig, mintegy ezer napon át korlátozott csoportban a szorongás diagnózisának relatív kockázata 33 százalékkal alacsonyabb volt. Az átlagosan 15,7 éves követés során összesen 2776 szorongásos és 3147 depressziós diagnózist rögzítettek. A kutatók az édességpreferenciákat, a napi cukorfogyasztást és bizonyos agyi jellemzőket is vizsgáltak, hogy jobban megértsék a kapcsolat lehetséges okait. Az eredmények összefüggést mutatnak, nem bizonyítják önmagukban, hogy a korai cukorkorlátozás közvetlenül megelőzi a későbbi mentális zavarokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔