Tíz éve nem volt ekkora az antarktiszi ózonlyuk
Az antarktiszi ózonlyuk szeptember 18-án 10,5 millió négyzetmérföldes kiterjedést ért el, ezzel az elmúlt tíz év legnagyobb értékét produkálta. A 48 éve tartó megfigyelések alapján a 2026-os szezon a hetedik legnagyobb ózonlyukat hozta. A méret különösen nagynak számít a 2025-ös évhez képest, amikor a jelenség 1992 óta az ötödik legkisebb kiterjedésű volt.
A kutatók szerint az idei növekedés hátterében egy szokatlanul erős és tartós sarki örvény állt. Azok a bolygóméretű időjárási rendszerek, amelyek rendszerint az alsóbb légrétegekből felemelkedve gyengítik és feldarabolják az örvényt, augusztusban és szeptemberben kivételesen gyengék maradtak. Emiatt az Antarktisz felett tovább folytatódhatott az ózon lebomlása. A 10,5 millió négyzetmérföldes kiterjedés a 2000-ben feljegyzett rekord mintegy 90 százaléka.
A NOAA és a NASA szakemberei ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az ózonréteget károsító vegyületek visszaszorítása továbbra is érezteti hatását. A klór-fluorozott szénhidrogének és más, korábban aeroszolokban, habosítóanyagokban, légkondicionálókban és hűtőgépekben használt anyagok fokozatosan eltűnnek a légkörből. A kutatók szerint az ózonréteg teljes helyreállása a 2070-es évekre várható. Az ózonlyuk nem valódi szakadás, hanem a sztratoszféra rendkívül alacsony ózonkoncentrációjú térsége, amelynek kialakulása több UV-sugárzást engedhet a felszínre, növelve például a bőrrák, a szürke hályog, a terméskiesés és más környezeti károk kockázatát.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔