Az Egyesült Királyság azonnali kiutasítást tervez a sikertelen menekültügyi appellációk után
A brit belügyminisztérium (Home Office) azonnali kiutasítást tenne lehetővé azoknál a menedékkérőknél és migránsoknál, akik kimerítették a hivatalos fellebbezést. Shabana Mahmood belügyminiszter a parlament előtt lévő bevándorlási és menedékügyi törvényjavaslatot módosítaná: a bevándorlási hatóság értesítés nélkül őrizetbe vehetné és eltávolíthatná az elutasítottakat. Ma a kényszerített hazaszállításhoz legalább öt munkanapos előzetes értesítés kell; ez időt adhat további jogi lépésekre vagy a felkészülésre.
A módosítás eltörölné az ötnapos határidőt. A hatóságok ehelyett hat hónapon át kísérletezhetnének a kitoloncolással anélkül, hogy újabb értesítést kellene küldeniük. A már meglévő kivételek – ha az érintett meghiúsítja a szállítást, vagy rossz időjárás miatt elmarad – eddig 21 napig engedték az ismételt kísérletet további figyelmeztetés nélkül; ez az időablak is hat hónapra nőne. A javaslat november 17-én tér vissza a Képviselőházba jelentési szakaszra és harmadik olvasatra. Új bevándorlási fellebbviteli testületet hoznának létre, és szigorítanák az emberi jogi, valamint a modern rabszolgasággal kapcsolatos szabályok alkalmazását a „zaklató” jellegűnek nevezett kérelmek ellen. A gyermekek modern rabszolgasági ügyeiben a döntést helyi gyermekvédelmi partnerekre bíznák.
A Home Office dán mintára hivatkozik: Dániában a kitoloncolásra várók száma 2020 végén még 2185 fölött volt, 2025 végére ezer alá csökkent. Az Egyesült Királyságban 2026. június 30-án 40 168-an vártak első menedékügyi döntésre, az elutasított kérelmek száma ugyanabban a hónapban 90 ezer fölé emelkedett, rekordot döntve. Anna Turley határvédelmi és menedékügyi miniszter szerint a választás óta több mint 80 ezer irreguláris migránst és külföldi állampolgárt küldtek vissza. Imran Hussain, a Refugee Council külső kapcsolatokért felelős igazgatója méltóságot és önkéntes hazatérést sürgetett, mert szerinte az olcsóbb és hatékonyabb. Louise Calvey, az Asylum Matters ügyvezetője a 63 százalékos jogi segítséghiányt említette: sokan második nyelven, bonyolult rendszerben lépnek, ezért a további kérelmek mögött gyakran valódi védelmi igény van.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔