Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságok sem korlátozhatják önkényesen működésük nyilvánosságát
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria egy korábbi ítéletét, amely megtagadta bizonyos, a bíróságok működésével kapcsolatos adatok kiadását. Egy állampolgár arra volt kíváncsi, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2020-ban hány adatigénylést továbbított az Országos Bírósági Hivatalnak a benyújtástól számított 15 napon belül, és ezek közül hány válasz elkészítéséhez kapott javaslatot. Az Ítélőtábla azonban nem adta ki az adatokat, arra hivatkozva, hogy azok veszélyeztethetik a bírósági igazgatás törvényes és külső befolyástól mentes működését.
Az elsőfokú bíróság szerint a kért információk nem minősültek közérdekű adatnak, mert nem kapcsolódtak közvetlenül az ítélkezéshez. A másodfok ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy a közpénzből működő bíróságnak ezeket az adatokat is ki kell adnia. A Kúria végül az első álláspontot fogadta el, mondván, hogy az információk nem segítenék a bíróság működéséről alkotott tájékozott véleményt.
Az Alkotmánybíróság szerint ez a jogértelmezés szükségtelenül korlátozta az adatok megismeréséhez, valamint a véleményformáláshoz és véleménynyilvánításhoz fűződő jogot. A bíróság nem dönthet maga arról, hogy az adatkérő mire tudná felhasználni az információt, illetve hogy az adat elég fontos-e a közfeladat ellátásának megítéléséhez. Az ügy visszakerül a Kúriához, amelynek új döntést kell hoznia. Handó Tünde párhuzamos indokolásban, Márki Zoltán pedig különvéleményben vitatta, hogy az adatkérés feltétlenül közérdekű célt szolgált.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔