Európai szupermarketek hűtőit sorra érik kibertámadás
Az ELTE kutatói történelmi térképek, mai terepi- és drónfotók, valamint mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálták, hogyan nézhetett ki az Alföld több száz évvel ezelőtt, a folyószabályozások és a mocsarak lecsapolása előtt. Az intézmény közleménye szerint nem pusztán szöveges utasításokat adtak az AI-nak, hanem nagy mennyiségű tudományos adatot is, hogy topográfiailag hiteles képeket kapjanak: a szerkezetet a régi térkép adta, a táji karaktert a mai felvételek, a növényzetet pedig archív listák, pollenelemzések, faszén- és makrofosszília-vizsgálatok.
A Tisza akkoriban kanyarulatokban és mellékágakban gazdag volt, gyakori áradásokkal; az Alföldet időszakos árterek, mocsarak és más vizes élőhelyek borították. A 19. században, a Habsburg Birodalom idején a rendszeresen vagy időszakosan elöntött, 35–40 ezer négyzetkilométernyi területet is meg akarták művelni: az ártereket lecsapolták, a kanyarulatokat kiegyenesítették, a 20. századra az ártér nagy része szántó lett.
A szabályozás után a Tisza hossza 1211 kilométerről 758-ra, a Körösé és mellékágaié 1041-ről 462-re csökkent. Az egykori 37 százalékos erdőborítottság 1 százalék alá esett, az ártéri rétek és mocsarak 44 százalékos kiterjedése 3–6 százalékra zsugorodott. A módszer a múlt megjelenítésén túl a vizes élőhelyek helyreállításának várható képét és a szárazodás tájformáló hatását is érzékeltetheti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔