Nagyobb beleszólást kaphatnak a nemzeti kormányok az uniós források elosztásába
Az Európai Unió következő, hétéves költségvetéséről és a források elosztásáról egyelőre alapvető kérdésekben sincs egyetértés a tagállamok között. Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint az október 15–16-i uniós csúcson még nem várható megállapodás, a vita azonban idén lezárulhat. A tervezett keret csaknem kétbillió euró, de egyes országok csökkentenék, az Európai Parlament többsége viszont még növelné az összeget.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a korábbi regionális alapok 14 programját egyetlen nemzeti és regionális partnerségi alapba vonnák össze. Minden szakpolitika számára meghatároznának egy minimális összeget, a tagállami kormányok pedig ezen felül rugalmasan átcsoportosíthatnák a pénzeket saját prioritásaik szerint. Ez nagyobb mozgásteret adna a nemzeti döntéshozóknak, ugyanakkor a régiók és az önkormányzatok attól tartanak, hogy a fejlesztési döntésekben csak jelképes szerepük maradna.
A változás nem szüntetné meg a régiós együttműködéseket, de azok súlypontja eltolódhatna: a kohéziós és mezőgazdasági célok mellett nagyobb figyelmet kaphatna a migráció, a védelmi ipar, a versenyképesség, az innováció és a külkapcsolatok. Németország és más államok a hagyományos alapok csökkentését támogatják, miközben több ország ezek megőrzését sürgeti. Ha nem születik új költségvetés, 2027-ben még a 2026-os keret alapján működhetne az unió, amire eddig nem volt példa.