Kék harisnyás tüntetők vonultak fel a Kossuth téren péntek délután
Péntek délután ötkor a Kossuth téren, az Országháznál tartott nagyszabású tüntetésen több százan követelték, hogy a nők és a gyermekek biztonsága ne legyen politikai mellékkérdés. A dresszkód a kék harisnya volt: a történelmileg lekicsinylő „kékharisnyázó” jelzőt a nők láthatóságának és szolidaritásának szimbólumává fordították. A közvetlen előzmények között szerepelt Csécsi Soma volt rendőrségi szóvivő ügye: a belső levelezésben egy női újságíróra vonatkozó szexista megjegyzés társadalmi vitát indított; a tiltakozók szerint az Edukációs és Kiképző Osztályra helyezés önmagában nem jelenti az érdemi felelősségre vonást.
A rendezvényt dr. Bánátfy Beatrix nyitotta meg. Élő betűkből formálták a fő üzenetet: „Itt az idő! Álljon ki a kormány a nők és a gyerekek biztonságáért!” Felszólalt többek között Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus, Újvári Bianka gyermekjogi aktivista, Görög Zita modell és emberjogi aktivista, Szűcs Gergely rétor, Bordás Róbert operatőr, Murina Angéla író és Hajnal Edina nőjogi szakértő. Görög az Isztambuli egyezmény ratifikálását sürgette: a dokumentumot 2011. május 11-én nyitották meg aláírásra, 2014. augusztus 1-jén lépett hatályba; Magyarország 2014. március 14-én aláírta, de nem ratifikálta, az Országgyűlés pedig 2020. május 5-én politikai nyilatkozatban utasította el a csatlakozást. Tizenkét évnyi halogatásról beszélt, és szembeállította, hogy Boldog Istvánt sikkasztásért nem jogerősen öt év börtönre ítélték, míg egy gyermeket felrúgó karateedző felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Újvári szerint a nők elleni erőszak a legelterjedtebb emberjogi sérelem, és 275 ezer nő él bántalmazó kapcsolatban. Murina az abortuszt a női szabadság kulcsának nevezte, és a szívhangrendelet eltörlését követelte. Önkéntesek hosszú kabátban, karjukon szalagokkal élő emlékműként sétáltak; a cetlikre szexista megjegyzéseket írhattak. Közös sikítással törték meg a csendet.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔