Az export húzza a kínai gazdaságot, miközben gyenge a belső kereslet
A kínai gazdaság a harmadik negyedévben éves alapon 4,5 százalékkal bővült, ami meghaladta az elemzői várakozásokat, és javulást jelent az előző negyedév 4,3 százalékos, több mint hároméves mélypontot jelentő adatához képest. Az első kilenc hónap átlagos növekedése 4,6 százalék volt, így Peking a jelenlegi ütem mellett elérheti a 2026-ra kitűzött 4,5–5 százalékos célt. Ez mérsékelheti az azonnali, átfogó gazdaságélénkítés szükségességét, a növekedés szerkezete azonban komoly kockázatokat rejt.
A bővülést elsősorban a külkereskedelem és az ipar hajtja. Szeptemberben az export több mint harmadával ugrott meg, az ipari termelés pedig 5,5 százalékkal nőtt. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom mindössze 1,1 százalékkal bővült, reálértéken pedig gyakorlatilag stagnált. A gyenge belső kereslet mögött részben az áll, hogy az öt éve tartó ingatlanpiaci visszaesés erodálta a háztartások vagyonát, miközben a munkaerőpiaci feszültségek is erősödnek.
Az ingatlanpiac továbbra is a gazdaság egyik legnagyobb tehertétele. Az új építésű lakások ára szeptemberben havi alapon 0,1, éves összevetésben 2,8 százalékkal csökkent, az ingatlanberuházások pedig január és szeptember között 20,6 százalékkal zuhantak. Egy elemzés szerint a korrekció a következő 12–24 hónapban érheti el a mélypontját. Peking célzott támogatásokkal főként az infrastruktúrát, a technológiát és a kínálati oldalt segíti, de a tartósabb élénküléshez a háztartások jövedelmét és fogyasztását is erősíteni kellene. Az exportfüggőség közben Kínát egyre inkább kiszolgáltatja a külpiaci korlátozásoknak és a kereskedelmi feszültségeknek.