Kártyavárként omlanak össze a svájci gleccserek a rekordmeleg nyárban
A svájci Alpok ikonikus gleccserei drámai jégveszteséget szenvedtek el: a GLAMOS gleccserfigyelő szolgálat és a svájci tudományos akadémia közös jelentése szerint a jégtömeg 2026 első nyolc hónapjában 5,5 százalékkal zsugorodott. A jégmezők átlagos vastagsága 2,5–4 méterrel csökkent, miután a meteorológiai mérések 1864-es kezdete óta az idei április–szeptemberi időszak bizonyult a legmelegebbnek és legszárazabbnak. Bár a nyári forróság még a rendkívüli 2022-es évet is meghaladta, a pusztulás mértéke kizárólag a tél végi vastagabb hóborításnak és annak köszönhetően maradt el hajszállal az abszolút rekordtól, hogy kevesebb szaharai por rakódott le a jégre, ami egyébként rontotta volna annak fényvisszaverő képességét.
A kutatók megfigyelései alapján a gleccserek pusztulása új mintázatot követ: a jégtömeg már nem csupán a napsütés hatására olvad a felszínen, hanem belülről falja fel magát. Az olvadékvízfolyamok barlangszerű üregeket és alagutakat vájnak a jégtakaró alatt, és amikor ezek mennyezete hirtelen beszakad, a gleccser kártyavárként omlik össze magába. Ez a mechanizmus drasztikusan felgyorsítja a szétesést, ami miatt a kisebb jégnyelvek már nem pusztán visszahúzódnak, hanem nyomtalanul el is tűnnek a térképről.
A jelenség súlyos instabilitást idéz elő a hegyvidéken: az olvadó jég és a felengedő permafroszt miatt a hegyoldalak egyre omlásveszélyesebbé válnak. Ahogyan a Nepál és Kína határán bekövetkezett, több mint ezer halálos áldozatot követelő himalájai katasztrófa is jelezte, a gyorsan melegedő magashegységek sérülékenysége Európában is közvetlen természeti kockázatot jelent a jövőre nézve.