Magyarország nyilvánosságra hozta a kommunista állambiztonság besúgóinak aktáit
Magyarország több mint három évtizeddel a kommunista rendszer bukása után nyilvánosságra hozta az állambiztonsági iratok jelentős részét. A kereshető online adatbázisban mintegy 60 ezer név szerepel: olyan egykori besúgóké, akik az 1949 és 1989 közötti egypárti rendszerben a titkosszolgálatnak jelentettek állampolgárokról. A hálózat egykori tagjai gyakran kollégáikról, barátaikról vagy rokonaikról gyűjtöttek információkat.
A kommunizmus lezárása után többször is elakadt az akták megnyitása. A késlekedést egyes bírálók azzal magyarázták, hogy a mindenkori kormányok nem akarták kellemetlen helyzetbe hozni a közélet ismert szereplőit. Peter Magyar miniszterelnök szerint a mostani közzététel az 1990-es rendszerváltás egyik régi, 36 éve be nem váltott ígéretét teljesíti. Egy újabb iratcsomag februárban válhat elérhetővé.
A miniszterelnök arra kérte a nyilvánosságot, hogy az adatokat méltósággal és emberséggel kezelje, mert sok családnak nehéz, akár elhunyt hozzátartozójukhoz kapcsolódó információkkal kell szembenéznie. A levéltári becslések szerint az állambiztonság mintegy 150 ezer informátort szervezett be, ám az iratok körülbelül kétharmada már nem maradt fenn. Sok dokumentum az 1956-os felkelés idején semmisült meg, másokat a demokratikus átmenet alatt rejtettek el, illetve feltételezések szerint Moszkvába vittek. A nyilvánosságra hozatal várhatóan további közéleti és családi vitákat indít el.