Nagy Ervin: az ügynökakták nyilvánosságra hozatala meglepetéseket hozhat a művészvilágban is
A magyar titkosszolgálatok 1945 után 44 éven keresztül, vagyis a rendszerváltásig tartó időszakban több tízezer besúgót vettek igénybe, hogy elnyomják a társadalmi elégedetlenséget. Az erről szóló akták most nyilvánosságra kerülnek, így a korábban zárt iratok alapján a közvélemény is láthatja, kiket használtak fel a hatalom érdekében. Nagy Ervin szerint a művészvilágban is lesznek olyan nevek, akikre nem számítottunk: a nyilvánosság tehát nemcsak a politikában, hanem a kulturális életben is meglepetéseket hozhat. Tanács Zoltán miniszter ugyanakkor óvott a mechanikus ítélkezéstől. Hangsúlyozta, hogy ha valakinek a neve rajta van a listán, az önmagában nem jelenti feltétlenül azt, hogy gonosz ember vagy besúgó volt. A lista és az akták tehát tájékoztatnak a titkosszolgálati együttműködés dokumentált nyomairól, de a miniszter szerint a puszta szereplés nem azonosítható automatikusan erkölcsi bűnnel vagy tudatos árulással. A vita így kettős: egyrészt a több évtizedes, tömeges beszervezés és az iratok megnyitása, másrészt az, hogyan kell olvasni a neveket anélkül, hogy minden érintettet eleve bűnösnek bélyegeznének.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔