Sikeresen tesztelték a NASA Roman űrtávcsövének célravezetését
A NASA Nancy Grace Roman űrtávcsöve szeptember 15. és 21. között sikeresen tesztelte finomvezérlő rendszerét, amelynek feladata, hogy a távcső hosszú expozíciók során is pontosan a kijelölt égterületre irányuljon. A rendszer a Wide Field Instrument 18 detektorának egy-egy kis részén figyelt, pontosan ismert helyzetű vezetőcsillagokat, és másodpercenként körülbelül négyszer továbbította helyzetüket a távcső irányítását végző rendszernek. Így az eszköz az apró elmozdulásokat is korrigálni tudja.
A mérések szerint a Roman fél órán át a fok egy százezredénél is jobb stabilitást ért el a Wide Field Instrument használatakor, a Coronagraph Instrument esetében pedig akár nyolc órán át is tartotta ezt a pontosságot. Ez nagyjából annak felel meg, mintha egy lézert 240 kilométer távolságból egy amerikai tízcentes érmére kellene irányítani. A mérnökök célja, hogy a finomhangolással ezt a hasonlatot 370 kilométerre javítsák.
Szeptember 22-én és 27-én a vezérlőrendszert a koronagráffal együtt is kipróbálták, majd szeptember 22-én az eszköz először kapott kozmikus fényt. A koronagráf a csillagok erős fényét elnyomva segíthet a körülöttük keringő halvány bolygók és poros korongok vizsgálatában; ehhez különösen fontos a rezgések és irányzási hibák csökkentése. A műszer első, korlátozott megfigyelései során a Nagy Magellán-felhő csillagairól fókuszált képet készített. A következő hetekben a Roman egy új, spektrumokon alapuló vezetési módot is tesztel, amely a fény hullámhossz szerinti mintázatát használja a pontos pozicionáláshoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔