Elméleteink és a mesterséges intelligencia kapcsolata
Norbert Wiener, a kibernetika atyja szerint minden kor gondolkodását hűen tükrözi a technikája, ami az elmúlt évszázadban a számítógépekben, ma pedig a mesterséges intelligenciában mutatkozik meg. A techipar vezetői közül Demis Hassabis biológiai Turing-gépként, míg Elon Musk biológiai számítógépként írja le az agyat. Ez a szemlélet Alan Turing elméletére épül, amely a gondolkodást háromlépcsős folyamatként – észlelésből, számítási feldolgozásból és viselkedési kimenetből álló algoritmusként – értelmezi.
A számítógépes modell ugyan elvezetett a neurális hálókhoz és a generatív MI-hez, de leegyszerűsíti az emberi elmét. Már John von Neumann kételkedett abban, hogy a mechanikus analógia képes leírni az idegrendszer összetettségét. Paul Cisek idegtudós rámutatott: az agy nem információfeldolgozó gép, hanem az evolúció során formálódott, visszacsatolásos szabályozó rendszer, amely nemcsak befogadja az ingereket, hanem cselekvéssel alakítja is azokat.
Ezt példázza a repülő baseball-labda elkapása is: a számítási modell szerint az elme bonyolult fizikai kalkulációkat végezne a labda pályájáról, a valóságban viszont egy egyszerű heurisztikát követünk. A játékos addig mozog, amíg a labda a látómezeje azonos pontján marad, közvetlenül összekapcsolva az észlelést és a mozgást.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔