Vita várható az uniós kibocsátáskereskedelem lakossági kiterjesztéséről
Az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozóján várhatóan komoly vita bontakozik ki arról, hogy a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszert kiterjesszék-e a közúti közlekedésre és a lakossági fűtésre. A köznyelvben karbonadóként emlegetett intézkedés a vállalatokhoz hasonlóan a háztartások és az autósok energiafelhasználását is megdrágítaná. A kvótaaukciók 2027 januárjában indulnának, az új teher pedig a hatályos szabályok szerint 2028-tól jelenne meg a végfelhasználói árakban.
A rendszer célja az energiaigény és a kibocsátás csökkentése lenne azáltal, hogy mesterségesen magasabb költséget rendel a karbon- és energiaintenzív tevékenységekhez. A bírálók szerint azonban az európai ipar már most is a magas energiaárakkal és a nemzetközi versenyhátránnyal küzd. Egy tonna szén-dioxid kibocsátása Európában több mint 80 euróba kerül, miközben Kaliforniában körülbelül 30, Kínában pedig 10 euró az ár. A globális kibocsátásból Kína 32, az Egyesült Államok 13, az EU pedig 6 százalékkal részesedik.
A becslések szerint a benzin és a gázolaj literenként 50–200 forinttal drágulhatna, egy átlagos háztartás havi rezsije pedig 5–10 ezer forinttal emelkedhetne. Magyarországon a szigorú hatósági árszabályozás lazítása ennél is nagyobb, akár havi több tízezer forintos többletet okozhatna. A Bizottság a rászorulókat a Szociális Klímaalapon keresztül támogatná, de a forrásokhoz pályázati és jogállami feltételek mellett lehetne hozzájutni. Tavaly már elhalasztották a bevezetést 2027-ről 2028-ra, miközben azóta a tőzsdei gázárak 140, az áramárak 80, a benzinárak 30, a gázolajárak pedig 45 százalékkal nőttek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔